Az égig érő erdő

Regőczi Lalus könyvei

"Ki életét magasabb célnak szentelé, ne várja, hogy önmaga fogja éldelni fáradtsága gyümölcseit; sok idő kell, míg az emberiség mezején a mag, melyet elhinténk gyümölcsöket hozhat, s életünk rövidebb, minthogy ezt elérhetnénk; bizonyos csak az, hogy semmi jó mit tevénk elveszni nem fog, hogy minden mag, melyet elhintünk, meghozza termését, s ez elég jutalmul..."

Eötvös József


Az égig érő erdő könyvsorozat egy egyedülálló próbálkozás, hogyan lehet az életet úgy bemutatni, hogy annak minden apró részletében megtaláljuk a gondviselést, a kegyelmet, az embereket összekötő láthatatlan ezüst fonalat, miként lehet a félelmeken felülkerekedni, megszelídíteni sárkányainkat és szeretettel fordulni feléjük, mindezt egy mesés történetben, egy belső utazáson keresztül. Az égig érő erdő szerelmes könyv, a teremtésbe való szerelem kifejezése.

Nincs a világon olyan dolog, amit ne lehetne a szeretet nyelvén is megszemlélni, befogadni.

A könyvsorozat a magyar népmesékből ismerős égig érő fa szimbolikáját igyekszik újraértelmezni, ahol már az egyén mellett a közösség is ugyanolyan erővel kell hogy jelen legyen, mint az individuum. Az ember a maga útját járja, de nagyon sokszor észre sem veszi, hogy mennyi segítséget kap ehhez az őt körülölelő környezettől, a közösségtől, amiben él. Mindannyian felelősek vagyunk gondolatainkért, döntéseinkért, cselekedeteinkért, mert ezek nem csupán ránk vannak hatással, hanem pontosan mérhető ökológiai nyomuk is van, ami azt jelenti, hogy a szűkebb és tágabb környezetre is kihatnak.

Mindannyiunkban ott vannak a körülöttünk élők (és a földi síkot már elhagyók) lenyomatai. Sokszor láthatatlanul, de munkálkodnak bennünk. A történetben megörökölt sorsokat is végigkövethetünk, olykor ólommal teli zsákokként nehezedhetnek lelkünkre – melyeket nehéz felismerni és lerakni –, máskor pedig kegyelemként hatnak sorsunkra.

A felismerés már egy óriási lépés. Tudni, hogy bizonyos belénk íródott viselkedésminták hozott anyagok. Ezek átírása azonban nem csupán a mi sorsunkat változtatja meg, hanem őseinkét is, akiktől megörököltük a megoldatlan, feldogozatlan traumákat. Ily módon az időben visszafelé is tudunk hatni önmagunk lelki fejlődése során. Az érzelmek, érzések nem kötődnek időhöz.

Az égig érő erdő története egy nagy családról szól, ahol nem csupán rokoni szálak kötik össze az embereket, hanem más minőségű kapcsolódások is, legyen szó a függőleges, avagy a vízszintes világról. Műfaja: önismereti családregény. Éppen ezért nincs is kimondottan egyetlen főszereplője sem, hiszen mindenki sorsa egyaránt fontos egy családban.

Az égig érő erdő igaz mese - a szó nemesebb értelmében -, melynek mi magunk vagyunk a szereplői, s mindaz megjelenik a lapjain, amit magunkkal viszünk ebbe a sejtelmes, óriási fákkal és élettel teli erdőbe. Minden hang, minden illat, minden érzékelhető és érzéken felüli jelenség csak és kizárólag úgy jelenik meg az erdőben, hogy mi magunk vittük oda. Attól ismerősek, hogy mindvégig velünk voltak, bár erről talán még mi sem tudtunk.

Az égig érő erdő I.
Sárkányok és tündérek

Ára: 3 200 Ft

Az égig érő erdő nem más, mint a világ legvarázslatosabb helye, amit csak el tudsz képzelni. Lehet, hogy 
- épp nagy bánatodban az erdő mélyén egy fa tövében gubbasztasz, miközben hagyod elhatalmasodni magadon a fa lényét; 
- vagy kint állsz az esőben, s élvezed, ahogy a friss cseppek végigfolynak az arcodon, s elmossák minden gondodat; 
- vagy épp elrugaszkodsz a földtől, hogy a végtelen kék magányából figyelhesd az alattad elterülő tájat; 
- esetleg tündéreddel beszélgetsz vagy a sárkányaiddal csatázol. 

Bármi megtörténhet és bármi lehetsz ebben a mesében. Az erdő minden lakója te magad vagy. Ez pedig azért van, mert ez az erdő mindvégig ott lapult benned. Hogy eljuss oda, nem kell hozzá Csizmás Kandúr Hétmérföldes Csizmája, sem pedig Kolumbus hajója, de még csak griffeket sem kell meglovagolnod. 
Egyetlen lépésre van tőled, s bár ez lehet a legnehezebb lépés, melyet valaha megtettél magad felé, senki nem tántoríthat el ettől. Te döntöd el, mikor akarod megtenni.

ILYEN AZ ÉN ERDŐM IS: ÉGIG ÉR. BENNEM.

"Természetesen ismerős! Itt, ahol lakom, engem is körbeölel egy csipetnyi friss zöld, fűszeres, nedves, telt és száraz illatokkal, festőecsetre kívánkozó színkavalkáddal, mely hol tarka-barka, árnyakkal és árnyalatokkal teli színpompa, ünnepi fényekben, hol borongós, ködös-árnyas fény-árnyjátékos, izgő-mozgó, kavargó, susorgó élet. Ilyen a mi erdőnk, ahol lakunk. Ilyen az én erdőm is: égig ér. Bennem.

E regény az én erdőm is, az én erőm is: az én-erőm pompás, mesésen kedves, árnyas és fényes, árnyalt és finom, hétköznapi életemre hangolt, muzsikás dallamokkal lüktető ismerős kalandja! 
Nem egyszerűen a természetben élő, a természethez vonzódó karakterei a lenyűgözőek, sokkal inkább azok tündérien rejtelmes egyszerűsége! Ismerősek az író teremtményei, mert az erdő egyszerre él és virul idekinn a történetben, s idebenn, bennem, benned, bennünk.

Ahogy bekapcsolódunk a történetbe, már egyszerre benn is vagyunk a saját, belső erdőnkben is: közös élmény barangolni a regény kies vagy kevésbé kies tájain. Vadonban vagy bozótosban, ligetes réteken vagy barlangokkal, rejtekekkel, zugokkal teli, sziklás meredélyen és legelőkkel teli lejtőn találjuk is a szereplőket: mi is ott vagyunk! Miénk is ez a táj: megnyílhatunk a saját belsőélményeink felé, a saját eddig megélt életünk szereplőiből lesznek ők is teremtményeinkké. Olyan belső forrásból merít ihletet a szerző, mely itt van bennünk, s amiből mindnyájan élünk, s így vagyunk, leszünk, lehetünk társ-alkotói e szépre szőtt mesevilágnak, egyszerre közös és egyedi életünknek!

Nagy kaland ez a történet, mert működésbe lendül, ha hagyjuk: élni kezd és hatni. Közös munkára, közös élmény szerzésre, egyenként és külön-külön is megélt közös életre hív. Ébresztget, szólongat, hol halkan fuvoláz, hol csöndesen duruzsol, mormog, s mire föleszmélünk, akár megtapasztalhatjuk, hogy Perkola ott ül a Nyugati téren, álruhában, s saját könyvecskéit árulja, vagy gesztenyét. Mitta az anyukánknak álcázza magát, vagy szomszédasszony köntösébe bújt, de ráadásul Tirmit vettük épp észre egyik barátunkban, s Jupó lehet, hogy már többször megkeresett bennünket, amíg alva jártunk hétköznapjainkban. Lehet, hogy Kelda már rég gondoskodva gyógyítgatta életünket, nagymamánknak, vagy épp a virágot áruló idős néninek öltözve a metró aluljárójában, vagy a helyi csemegés bolt előtt. Majd újra: kicsi Majták nyújtogatják kis kezüket felénk a rendelőkben, kórházakban, vagy óvodák udvarain, vagy épp a multik folyosóját mosva tisztogatják lelkünket. Mosolyogva, gyermeki egyszerűségben jóságot permetezve a műanyag flakonokból, észrevétlen."

Balázsi Tünde Gabriella

„Hihetetlen mély spiritualitással átitatott mesekönyv, melyet gyermekien
tiszta, rácsodálkozó látásmódja tesz élménnyé mindenki számára.
Ha olvasom, én is az erdőben találom magam, becsukva a könyvet
pedig mindig egy egészen más életben...”

Bóbis Enikő

„Ez a legjobb könyv, amit életemben olvastam! Ahányszor leültem,
hogy olvassam (nem fordult elő sokszor, mert soha nem tudtam letenni :D) 
mindig az Égig érő erdőbe kerültem. Ott voltak körülöttem az
állatok, Tirmi, Majta és minden szereplő. Teljesen bele tudtam képzelni
magamat a könyvbe. Nagyon várom a folytatást, mert már nagyon
hiányoznak a csöndes esték, amikor kicsit kilépek a saját világomból,
és egy varázslatos helyre kerülök. Addig is elolvasom még egyszer az
első részt!”

Gromon Klári

És a történet folytatódik...

„A csodák nem természeti törvényekkel állnak ellentmondásban, 
csupán azzal, amit a természetről tudunk.”
Szent Ágoston

Az égig érő erdő II.
Ezüst tollpihe

Ára: 4 050 Ft

A vízszintes és függőleges világok mentén játszódó történet szerint a természetben megfigyelt változások és maga az élet is arra kellene, hogy ösztönözzön minket embereket, hogy a megismerés által jobbá, teljesebbé váljunk. Ehhez minden eszközt meg is kaptunk, csupán félelmeink, hiedelmeink rakhatnak fátylat szemünkre vagy köthetnek gúzsba. Ezen félelmek folyamatosan sakkban tartanak minket, s sárkányokként figyelik minden mozdulatunkat, s ha épp fenyegetve érzik hatalmukat, akkor bizony lecsapnak a legváratlanabb módokon. Egy pillanatra sem lohad figyelmük, hisz létük éppen abból táplálkozik, hogy kétely van bennünk önmagunkat és a világot illetően.

Az égig érő erdő második része arra keresi a választ, hogy vajon elegendő-e csupán legyőznünk félelmeink csatlósait, a sárkányokat? Az Ezüst tollpihe c. kötet a természet és azon keresztül önmagunk mélyebb megismerése révén igyekszik feltenni a szükséges kérdéseket, melyekre a válasz sokszor a körülöttünk lévő csodákban rejlik. Azokban a csodákban, melyeket a felnőtté vált ember már nehezen lát meg. Egyedül a gyermeki lélek ismeri még fel, hogy a csoda a teremtés válasza kérdésünkre. Azonban ahhoz, hogy ezeket megláthassuk a kétely legkisebb csíráját is ki kell magunkból gyomlálni.

„Szeretem ezt a könyvet! Bárhol olvastam, villamoson, metrón, a
kanapén, egyetlen perc alatt elrepített az Erdőbe, ott voltam Tirmivel
és Majtával, éreztem az illatokat, hallottam a patak csobogását, a madarak
csiripelését... életem egyik legvarázslatosabb élménye volt olvasni!
Olvassa el mindenki, aki hisz a mesék valóságában, és adjátok tovább
azoknak, akik elvesztették egy jobb világba vetett hitüket, mert
ha elolvassák, újra mosolyogni fognak! És köszönöm, hogy olyan sok
kérdésemre választ kaptam, és sok érzésben megerősített.
Várom a folytatást!!”

Bigu

„Fantasztikus a könyv, csak ajánlani tudom mindenkinek. Egy csoda
világba vezet el, és tovább gondolkodásra ösztönöz. Önmagunk
valós látása: Nem kis feladat. Van akinek egy egész élet is kevés, hogy
a valódi önmagát meglássa. A könyv nagy segítségünkre lehet ezen az
úton.”

Korin

Hamarosan érkezik a történet folytatása!

„Minél világosabban megértjük magunkat és érzelmeinket,
annál mélyebben beleszeretünk a világba.”
Baruch Spinoza

Az égig érő erdő III.
A láthatatlan gyermek


További tervezett kötetek
az Égig érő erdő világából

Az égig érő erdőcske – A történet megvilágítása gyermeknek szóló stílusban, az állatok szemén keresztül.

A földig érő erdő – A történet újabb rétege a függőleges világ objektívén keresztül.

A nagy keresés – Jupó naplója vándorlásairól

>