II. kötet – Ezüst tollpihe

És a történet folytatódik...

„A csodák nem természeti törvényekkel állnak ellentmondásban, csupán azzal, amit a természetről tudunk.”

Szent Ágoston

A második kötetben mélyebbre utazhatunk önmagunkban. A természeti történésekben felfedezhetjük a tükröt, mely torzítás nélkül mutatja meg a bennünk zajló folyamatokat.
A történet új szereplője az Ezüst tollpihe, aki könnyed lényével világokon keresztül utazik, s hozza-viszi az üzeneteket a függőleges világból a vízszintesbe. A titulus azonban komoly feladatot is hordoz magában, hiszen ezek az üzenetek olykor ólmos nehézséggel nehezednek a közvetítő vállára is, s gyakran még annak címzettje is ismeretlen, s maga kell megélje és közvetítse az üzenet erejét.

Sem a feladat nem egyszerű, sem az út nincs kikövezve, mégis az utat róva nem csak saját korlátainkat ismerhetjük meg, hanem a körülöttünk lévő világhoz is közelebb kerülünk azáltal, hogy figyelmünket egyszerre irányítjuk befelé és kifelé.
Az érzékelés módjainak további lehetőségeibe is bepillanthatunk, azonban ez tényleg csupán egy bepillantás, mert még korántsem azt a teljes valót fedi fel, melyre az ember valójában képes.

A történet folyamán a szereplőkről is többet megtudunk, többek között arról, hogy honnan is jöttek, s miféle titkokat rejt a múltjuk, mely oly erősen határozza meg jelenüket, cselekvőképességüket.

A második kötethez írt írói levelet ide kattintva olvashatod.
Lentebb pedig beleolvashatsz a kötetbe.