Bemutatkozunk

A KözösÉg együttes három taggal alakult meg 2014-ben még név nélkül. Eleinte magunk örömére készítettünk feldolgozásokat kedvenc dalainkból, majd ezt bemutatva barátainknak jött az ötlet, hogy fokozatosan játsszuk el saját dalainkat is. Ekkor kerestünk megfelelő nevet magunknak, s raktuk össze együttesünk nevét abból a megfontolásból, hogy a koncerteken szeretnénk valamilyen módon bevonni a közönséget is a zenei élménybe, hogy ne csupán hallgatók legyenek, hanem más szinten is megérezzék a zene gyógyító hatását. 

A hosszabb történet

Az együttes 2014 nyarán alakult egy alkalmi muzsikálásból. Nagyon tetszett Katie Melua “Thank you stars” dala és szerettük volna fel is venni a dalt, hogy barátoknak ajándékozhassuk. Azonban valami hiányzott a gitár és Tünde hangja mellett. Ekkor tudtuk meg, hogy Imolának van egy osztálytársa, Kozek Ildi, aki nagyon szeret hegedülni. Jött is az ötlet, s egy napon meghívtuk Ildit, hogy segítsen egy dal felvételénél, ahol hegedű dallamokat kellett feljátszani. A dal egészen jól sikerült és a közös munka is jó érzéseket keltett bennünk, s jött az ötlet, hogy egy dalnál többet kellene együtt játszanunk, így hamarosan elkezdtünk kedvenc dalainkat megtanulni és összeszokni.

Mindhárman egészen különböző stílusban játszunk, és különböző hangzásvilágú dalokat szeretünk, mégis volt valami, ami miatt egészen sajátosra sikerült a dalok feldolgozása. Egy-két saját dalt is összehoztunk, többnyire korábbi dalokból, melyek csak egy együttesre vártak, s hevertek a fiókok és lelkek mélyén.

Aztán 2015 év elején eldöntöttük, hogy nevet adunk a gyereknek és megmutatjuk másoknak is. Hátha van annyi erő és lendület az együtt zenélésben, hogy másoknak is ad akkora örömet, mint amekkorát mi érzünk egymás társaságában.

2015 februárjában játszottunk először nyilvánosság előtt a piliscsabai Fényes Liget Kávézóban. Még név nélkül, s szinte csak ismerősöknek.

Idegesek voltunk, izgultunk, s tele voltunk itt-ott fals hangokkal, ritmuskiesésekkel, de mégis működött. Az emberek szerették. Ugyan nem bíztuk el magunkat, s koncert visszahallgatása után néhol szörnyülködtünk is, hogy ezt hogyan lehetett élvezni, de mégsem vette el a kedvünket. Folytattuk a próbákat és októberben egy újabb fellépéssel próbálkoztunk meg.

A helyszín ugyanaz maradt mint korábban, ám ekkora már nevünk is lett, s meghirdettük magunkat KözösÉg néven. Nevünk tükrözi az egymáshoz való viszonyunkat és az igényünket arra, hogy a közönséggel együtt tudjunk megélni valami meséset, varázslatosat.

A legnagyobb meglepetésünkre a kávézó minden talpalatnyi helye foglalt lett. Még a lépcsőn is álltak, s a fel nem jutottak szerint egészen a lépcső alján és a földszinten folytatódott a lelkes hallgatók sora.

Két felvonásban adtuk elő szerzeményeinket és feldolgozásainkat, mert oly sok dalt szerettünk volna megosztani a közönséggel, hogy egyszerre talán fárasztó lett volna. De megosztva egészen jól sikerült az este, s olyan véleményeket kaptunk, már nem hagyhattuk, hogy megint egy fél év teljen el a következő fellépésig. Ezért elhatároztuk, hogy mihamarabb folytatjuk.

Azonban volt még bennünk igény más hangulatú, témájú, lelkületű dalok eljátszására is, amiket nem biztos, hogy egy világi koncerten játszanánk,ezért kitaláltuk, hogy advent alkalmából felkészülünk egy kápolnai koncertre is. Ezúttal a helyszín a pilisjászfalui újjáépült kápolna volt.

Meghittre sikeredett az este, s a visszajelzések következtében úgy döntöttünk, felvesszük az ott elhangzott hanganyagot egy az egyben és kinyomjuk CD-re. Nem sokat készítettünk belőle, de a következő esténken 2016 márciusában már bemutattuk a közönségnek. Ismét a Fényes Liget berkein belül játszottunk.

Ezután már éreztük, hogy máshová is el kell vinnünk zenénket. Igényünk is volt rá, hogy kipróbáljunk számunkra idegen helyeket, s meglássuk vajon ugyanazt a minőséget, érzést máshol is elő tudjuk-e csalogatni magunkból és a hangszerekből.


Tünde

Amióta emlékezni képes vagyok, énekelek. Fejemben, szívemben mindig szól egy dal, dallam, dallamok.

Benn folyamatos muzsikában vagyok, s időnként kifelé fülelek, s keresem a hangjeleket mindenben. A zajban is, a csendben is. Az élet apró, finom neszeiben, s a a harsány, erős hangokban, vagy inkább azok között, azok mögött.

Kicsi lányka korom óta énekelek is. Hol ezt, hol azt, amit épp hallok, kinn vagy benn, ami megérint, ami rabul ejt, vagy éppen csapdába csal. Ez is megtörténik, mert a dalban minden lehetséges. Csak egy valamit nem lehet: hazudni. A dal olyan igaz szólás, ami mélyről közli önmagát, s általa közlöm magam. Befogadom, s továbbadom. Felemel, s megtölt, átjár, s formál. A lét elemének hangja.

Bár mindig is énekeltem, sose tanultam énekelni. Ugyanakkor becsülöm, s tisztelem a művelődő, önmaga képességein dolgozó énekest, s remélem, még én is csiszolódom s egyre tudatosabban énekelek majd, amíg lehet, amíg képes leszek rá.

A dal, az ének mindenkié, az egyik legerősebb s legáthatóbb közvetítő közeg lélek és lélek között. Számomra üzenet ez is, amire ráhangolódom, s továbbadom. Remélem.

Ezért felelősség is, mert hallom a hívást, s felelek rá. A fontos számomra az, hogy te, aki hallgatsz engem, hallgatsz minket, a te saját hangoddal felelj rá, zengj, üzenj. Add tovább. Úgy, ahogyan te hallod, ahogyan te érzed, ahogyan te tudsz, csakis te, egyedül te énekelni. A Te-Is-Én vagyok élménye itt is fontos számomra: hangok visszhangoznak egymásban, s ebben a nagy, közös Szimfóniában minden egyes hang pótolhatatlanul fontos.

Csodás élmény együtt énekelni Ildivel és Lalussal, s nagy vágyam, hogy koncertjeinken megéljük az együtt rezgés és együtt érzés élményét, közös éneklésben, mindenki a maga saját, egyedi hangján, mégis harmóniában magunkkal, egymással! Az önfeledt összetartozás élményét, amiben minden egyes hang hatványozottan érvényesül az összhangzásban, az odaadottságban, az egymásra figyelésben, s éppen a többi hang által emelkedik ki a maga sajátossága, egyedisége.

Egy az Egyben, Ég az Égben, KözösÉg alatt. <3

Balázsi Tünde Gabriella


Ildi

Mindig is az egyik legmeghatározóbb része volt az életemnek a zene, ugyanis számomra a zenélés az, amiben igazán fel tudok szabadulni ...

Mindig is az egyik legmeghatározóbb része volt az életemnek a zene, ugyanis számomra a zenélés az, amiben igazán fel tudok szabadulni, s amelyen keresztül az érzelmeimet és a mondanivalómat közvetíteni tudom az emberek felé. Tíz évig tanultam hegedülni, egy éve elkezdtem kísérletezgetni az énekléssel is, s majd még egyszer szeretnék megtanulni gitározni és zongorázni is, ha lesz rá lehetőségem. Másfél éve vagyok a KözösÉg együttes tagja, ahol megtapasztalhattam, milyen is igazán szívből zenélni, s olyan dalokat játszani, énekelni, melyeket a dallamuk mellett a mondanivalójuk és az általuk hordozott üzenet tesz széppé.

Kozek Ildi


Lalus

Az élet: dalban foganni, s majd megszületni,

dalban élni, Rád találni, s Téged szeretni

dalban fohászkodni, megszólítani az Istent,

várva, hogy dalban válaszol meg mindent,

dallal zuhanni alá a legpokolibb mélységig

majd dallal újjászületni, repülni, felérni az égig,

s mire a földet és az eget dallal kötöttük össze,

dallal távozni,

de nem mindörökre.

Regőczi Lalus

 

Az a bizonyos Katie Melua dal, mely összehozott minket:

>