Ezen az oldalon verseimből olvashatsz napi szinten egyet. Talán kevés, talán elég. Ha egy nap többet is olvasnál, akkor egyszerűen csak frissítsd az oldalt, vagy kattints ide, és véletlenszerűen jön egy következő.
Minden nap várlak, s ha úgy érzed az olvasott sorok megszólítottak, akkor örömmel olvasom gondolataidat a hozzászólásoknál. Ha mondanál valamit, de nem szeretnéd nyilvánosság elé tárni, akkor írj nekem a balazsitunde@gmail.com címre, s ott is szívesen válaszolok megtisztelő soraidra.
Apa
– Lettem világnak Messiása…
Csenevész, árva szakállka leng
a legszentebb arcon.
Ma leterítettem minden harcom
előtt
a rétre szőtt világtakarót,
subám.
Ma ápolni szeretnék,
és karót karóra állítva
futtatni föl az égbe indázó meséket,
bab-szent-jánoskát,
tenyérbe rejteni Magot.
Segíts ma csöndben lenni,
kérlek,
csak csöndben hangzó dalokat fújjak
az égi furulyán:
légy ma te takaróm,
Apám!
Hordtad a horpaszodban gyűlt
életed,
vérrel telt vizet,
tenyerednek gödréből itattál borral engemet
jóakarón.
Ma kenyérke lennék bölcsőben,
kanálka,
fekete üstökű, fehér bográcsból
mernének ma velem,
enni.
Jaj, segíts ma énekelni csöndben,
az árva Leányhajnalnak fénye lenni
a legszentebb Arcon!
Ma leterítettem magam
és minden harcom eléd.
Ma, éppen ma
kinyílhat még az ég.
2008. szeptember 1. © Balázsi Tünde Gabriella