Front page

"Van aki tudja, van aki érzi közös sorsunkat közös ég alatt: Angyallá válni emberbőrbe rejtve, egymásnak bontva szárnyakat."
Balázsi Tünde Gabriella

Dalok
Dobozon kívül
Ne higgy a legyeknek!
Üzenet a palackból
Versek

Legfrissebb írások

Ép testben ép lélek? – Avagy: A betegség, mint lehetőség
Ne higgy a legyeknek! – A hangos változat
Fényesedőre
Szingularitás, avagy a lelki felfogás elvesztése
Kő és kockacukor, avagy a piramisok rejtélye

Napi dal

Éji dal

Őszintén megnyíló szívvirág
Üdvözli a sötétlő éjszakát

Ringatózva úszik, tovaszáll
Az álmok sűrű tengerére vár

Szól a szívvirág: „Ölelj át!
Álmok várnak rám odaát.”

Koboldok és manók erdején
Tündérkerten keresztül hív az éj

Itt vagyok szívvirág, add két kezed
Csodás álmot látsz, ha engeded
Bízd csak rám magad, aludj jól
Lágy szellőm simogat, ha alszol

Hív az éj
Itt minden él

Napi vers

Játszott az emberek fiaival

Csillagos virág,
bogárka szem tündököl szépen
a gyermekbibe legközepében,
szelídíti óvatosra szelek kavargó kalákáját,
vonja csodaváró tekintetével magához mamáját
s haját bontogatva kacag
játékos kedvvel az Ember Fia.

Áldott légy, üdvözlégy, Szép Szûz, Mária!

Liliom Ura tér meg asztalhoz haza éppen,
töröli vászon kendőbe izzadó keze fejét,
a magosba emeli s hörpint a gyöngyöző borból.
Mária takarót horgol
és virágos lábával ringat most engem,
az embert is, és áldott fiát.

Áldom és ölelem Szép Szűz Máriát!

Kisasszony, édes,
kendőbe rejti a forró lepényt s lépdel, karjában fénnyel,
siet a kócos-szép-arany legénnyel –
a kenyér s a jó szó ma barlangnyi lakba érkezik.
Isten az emberrel ölelkezik.
Ág-bogán izzik a vérvörös galagonya.

Áldott légy, üdvözlégy, Szép Szűz, Mária!

Sarjadzó bimbó, csöpp bogyócska-ember
virraszt a vöröslő éjben.
Magányra tárt keble szűkében kuporog.
Sebesre sajdult sírós szemével hunyorog,
amint a fénylő két kenyérke – szapora két kis lángocska
bedobban. Bogárka gyullad, tekint oda.

Áldott légy, üdvözlégy, Szép Szűz, Mária!

Csuporból mézzel lepényre virágot hímez a Mama,
s cseni az ámuló szájú kicsiny kehelybe,
mézízű gyermekemberbe.
Csoda-szivárvány-szárnyú Jézuska röppen ki, rebben
vele a gyermek, fogódzik –
lángocska játszódik lánggal. Harmónia.

Áldott légy, üdvözlégy, Szép Szűz, Mária!

Ez hát a béke.
Verejték érte szívesen csurran.
Lelke sem rest és dolgozik csöndben,
dobog a földön futkosó lábak muzsikás ritmusára.
Áldást küld szapora szíve – kacag az íve
a csóknak – a két kicsi Ember Fiára.

Áldásunk szálljon a földről az égre, ma Máriára!

Mother-with-children-by-Agnes-Nicholl

Powered by WordPress | Theme: Graphy by Themegraphy