Skip to content

Véka Alkotóműhely

Vidd Értékeidet Közösségbe és Add tovább

Könyvek
Drótposta
Irodalom
- Tünde világa/ Tollpihegés
- Az égig érő erdő
Zene
- KözösÉg
- Lalus
  - Napi dal

Keresés:

Nothing Found

It seems we can’t find what you’re looking for. Perhaps searching can help.

Keresés:

"Van aki tudja, van aki érzi közös sorsunkat közös ég alatt: Angyallá válni emberbőrbe rejtve, egymásnak bontva szárnyakat."
Balázsi Tünde Gabriella

Dalok
Dobozon kívül
Ne higgy a legyeknek!
Üzenet a palackból
Versek

Legfrissebb írások

Ép testben ép lélek? – Avagy: A betegség, mint lehetőség
Ne higgy a legyeknek! – A hangos változat
Fényesedőre
Szingularitás, avagy a lelki felfogás elvesztése
Kő és kockacukor, avagy a piramisok rejtélye

Irgalom

Csak vársz és csöndesen hordozod megint néma árulásom.
Már megint mindent túlbonyolítottam, csak zajosan rombolom békédet
és nem értem, hogyan lehet, hogy minden alkalommal hozzád futok,
és már rég nem értem, miért engedsz át magadba mindig, újra meg újra,
szent kikötődbe, Uram.
Te nem vagy velem boldogtalan?
Mert elhagylak majd megint, te is tudod és én is tudom most már,
és újra megtöröm a kimondhatatlant, az Egyet,
amiért élni jöttem e földre, amiért itt még jelen vagyok.
Óvd meg előlem hát legfőbb titkaid,
ne mondd el őket, amíg többé itt nem lesz maradásom,
és ha befogadsz majd végleg, engedékenyen,
adok vállaimon helyet, hogy teredet megoszthasd, terhedet enyhíthesd, ha kéred.
Megváltóm, maradj velem, míg hozzád érek!

Balázsi Tünde Gabriella © 2018

Napi dal

Az utolsó szárnycsapás

Napi vers

Sóhaj-Társ (A szelíd Terrarista dal)

Ne feledd: a Föld nem szégyenkezik,
és csak időnként, mintegy ránk borulva
védekezik, ha marják testét és vérét ontják,
s csak csendesen sír, ha megkérdezik,
szereti-e, hogy minden kráterben, aknában,
kirobbantott medrű száraz folyóágban
gyermekeire, ránk emlékezik.

2016. március 29. © Balázsi Tünde Gabriella

Aerial-by-Kacper-Kowalski

© 2023 Véka Alkotóműhely

Powered by WordPress | Theme: Graphy by Themegraphy