A kötetekről

Mindenkinek van egy ösvénye. Ez pedig nem más, mint az önismeret útja, mely olykor rögös és nagyon nehéz, de minden esetben közelebb visz önmagadhoz, akármit is hoz az út. Nekem is van ilyen ösvényem, melynek egy szakaszát én Az égig érő erdőnek nevezek. Ez az az csapás, melyet senki más nem taposhat rajtam kívül. Azonban ez az erdő korántsem csak az enyém. Egyáltalán nem. Mindannyian keresztül haladunk ezen az erdőn, de a legnagyobb részét egyedül kell megtennünk. Persze ez egyáltalán nem a magányról szól – még ha oly sokszor egyedül is érezzük magunkat -, hisz itt-ott találunk magunknak útitársakat, de velük csak ideig-óráig haladunk látszólag ugyanazon az úton, mégis másfelé.

Nos, Az égig érő erdő, amiben épp sétálok egy csodálatos hely. Telis-tele élettel és küzdelemmel, tündérekkel és sárkányokkal, szeretettel és félelemmel. Mindazzal, ami bennem van. Semmi más nincs benne csak ami én vagyok.
A hely mégis attól különleges, hogy nem egyedül létezem ezen a helyen. Sokan vagyunk és ugyanoda tartunk, vagy épp ugyanazokon a küzdelmekkel, félelmekkel, sárkányokkal találjuk magunkat szembe. Ha a másik életében már felismertem, hogy mitől is fél, akkor talán a sajátomban is jobban észre fogom venni.
Az égig érő er(d)ő éppen erről szól. Hogyan is lehet felismerni önmagunkat saját árnyékunk mögött.

I. kötet – Sárkányok és tündérek

Részletek “Az égig érő erdő” első kötetéből, melynek címe “Sárkányok és tündérek”, s melyben megismerkedhetünk az erdőben élő emberekkel, állatokkal és más különös lényekkel.
Történetük segítségével újra felfedezheted az olyan elveszettnek hitt pillanatokat, mint az eső szépsége, az álmok jelentősége, esetleg egy pohár víz gyógyító ereje, vagy egyszerűen csak a hála érzése.
Ez a mese azonban mindezek mellett nem csak, hogy újra értelmezi a hétköznapokat, a benne rejlő csodákat, a szeretet fogalmát, hanem kézen fog és egyenesen elvezet lelkünk legcsodálatosabb részeibe. 

Segít szembenézni saját félelmeinkkel egy olyan szellemi és érzelmi szinten, ahol ezeket a félelmeket kiválthatjuk a szeretettel.
A könyv legvégén még arra is ráébredhetsz, hogy ez az égig érő erdő azért olyan ismerős, mert ez mind benned van jelen. A mese benned él.

Az alábbiakban a könyvből olvashatsz részleteket:

Ha pedig arról olvasnál, hogy miként is indultam el ebben a rengetegben és találtam rá erre az erdőre, akkor kattints ide.

II. kötet – Ezüst tollpihe

Az itt következő részletek Az égig érő erdő második kötetéből valóak, mely “Ezüst tollpihe” címmel jelent meg.
Ebben a kötetben még mélyebbre utazhatunk önmagunk ösvényén, miközben nem csak saját korlátainkat ismerhetjük meg, hanem a körülöttünk lévő világhoz is közelebb kerülünk azáltal, hogy figyelmünket egyszerre irányítjuk befelé és kifelé.

Az érzékelés további módjaiba is bepillanthatunk, azonban ez tényleg csupán egy bepillantás, mert még korántsem azt a teljes valót fedi fel, melyre az ember valójában képes.

A történet folyamán a szereplőkről is többet megtudunk, többek között arról, hogy honnan is jöttek, s miféle titkokat rejt a múltjuk, mely olyan erősen meghatározza jelenüket, cselekvőképességüket.
Ha részleteknél többet szeretnél, akkor pedig itt hozzájuthatsz a teljes kötethez is.

A könyv végén található egy levél az olvasóhoz, melyet itt is elérhetsz.


Hamarosan pedig itt lesz a folytatás is.

III. kötet – A láthatatlan gyermek

>