Mikor válik

Mikor válik

//: Mikor válik az élet árnyékától,

mikor hidegen metsz az olló,

és hullik a vérző virág a termő ágról,

és didergő szívizom rezeg az érző húron,

idegen:

egészen, látod, egészen idegen vagy

e szép világon. ://

//: Támaszkodj rám, ne siess! ://

Állj meg, és lassul lomha tétovaságod,

szívverésed.

//: Támaszkodj rám, ne siess! ://

Akkor át- meg átérzed, színesre vérzed

e fényből a fénybe szőtt tarka kavalkádot,

csillagpor köntösöd, emberbőr takaród,

halálod.

//: És kiemelkedsz a síkból,

a metszések pontjaiból, gyöngy-göröngyből ://

a szőttes szép selyeméből az éteri térbe.

Megérkezel az égbe.

>