III. kötet – A láthatatlan gyermek

Napi dal

Yesterday yourself

Lustful breeze regains its lowly tint
Timid timpanist plays in cipher
Became aware of delight
Helpless babes in arms
Yarn yonder
Voices are deprived of bore

Deeper tint in love
Tiny tot yearns for a little sated doll

Dawn chorus searched for a dope to yak
Or whatnot the singsong lampooned that
She saw a covert delight
Harmless babes in arms
Satiated with void yarn, harmless toy

Deeper tint in love
Tiny tot yearns for a little sated dove

I’m in my feelings
It’s hard to understand
Hard to keep and
Hard to hold but
Easy to pretend

I could see them
I could believe
I could sing a theme
You can’t explain
You seem very well
I think it’s over
It’s over of yesterday
Yesterday yourself

I’m rolling away on the words
I’m stimulating my soul to work

Napi vers

Játszott az emberek fiaival

Csillagos virág,
bogárka szem tündököl szépen
a gyermekbibe legközepében,
szelídíti óvatosra szelek kavargó kalákáját,
vonja csodaváró tekintetével magához mamáját
s haját bontogatva kacag
játékos kedvvel az Ember Fia.

Áldott légy, üdvözlégy, Szép Szûz, Mária!

Liliom Ura tér meg asztalhoz haza éppen,
töröli vászon kendőbe izzadó keze fejét,
a magosba emeli s hörpint a gyöngyöző borból.
Mária takarót horgol
és virágos lábával ringat most engem,
az embert is, és áldott fiát.

Áldom és ölelem Szép Szűz Máriát!

Kisasszony, édes,
kendőbe rejti a forró lepényt s lépdel, karjában fénnyel,
siet a kócos-szép-arany legénnyel –
a kenyér s a jó szó ma barlangnyi lakba érkezik.
Isten az emberrel ölelkezik.
Ág-bogán izzik a vérvörös galagonya.

Áldott légy, üdvözlégy, Szép Szűz, Mária!

Sarjadzó bimbó, csöpp bogyócska-ember
virraszt a vöröslő éjben.
Magányra tárt keble szűkében kuporog.
Sebesre sajdult sírós szemével hunyorog,
amint a fénylő két kenyérke – szapora két kis lángocska
bedobban. Bogárka gyullad, tekint oda.

Áldott légy, üdvözlégy, Szép Szűz, Mária!

Csuporból mézzel lepényre virágot hímez a Mama,
s cseni az ámuló szájú kicsiny kehelybe,
mézízű gyermekemberbe.
Csoda-szivárvány-szárnyú Jézuska röppen ki, rebben
vele a gyermek, fogódzik –
lángocska játszódik lánggal. Harmónia.

Áldott légy, üdvözlégy, Szép Szűz, Mária!

Ez hát a béke.
Verejték érte szívesen csurran.
Lelke sem rest és dolgozik csöndben,
dobog a földön futkosó lábak muzsikás ritmusára.
Áldást küld szapora szíve – kacag az íve
a csóknak – a két kicsi Ember Fiára.

Áldásunk szálljon a földről az égre, ma Máriára!

Mother-with-children-by-Agnes-Nicholl

Powered by WordPress | Theme: Graphy by Themegraphy