A szél dala

“Mondd el, mit mond az erdő
Mit suhog a lomb, s az égen a felhő
Mit zubog a folyó, mikor a tájon átzúdul
Mit morajlik a tenger, mikor hullámba tornyosul
Mit él meg a fű, ha tavasszal megnő
Mit üzen a szikla vagy épp ez a csepp kő
Mit bőg a szarvas, ha az erdőn keresztül csörtet
S mit énekel a hold, ha magára ezüstöt ölthet
Mit zeng a szél vagy a fákon a levél
Mondd hát, hogy ez mind mit is regél
Meséld el, mit látsz a madarak reptében
A kalandról mesélj, ami egy régmúlt regében
mesének tűnt, de nem hiábavalóság
S amit senki sem hit, hogy ez a valóság”

A szél dala (Ezüst tollpihe)

>